| Róma | Lazio | Történelem | Földrajz, éghajlat | Város térkép | Építészet | Kormányzás | Gazdaság | Kultúra | Közlekedés | Látnivalók | Viterbo | Galéria | Térkép |
Történelem
Alapítástól a birodalomig
A legenda szerint Rómát egy ikerpár alapította i.e. 753-ban, és építészeti bizonyítékok vannak arra, hogy Róma egy pásztortelepülésből vált nagy méretűvé. Azt mondják, hogy a mai Forum Romanum területén helyezkedett el, és i.e. 8. században lett város. Hamarosan Róma lett a Római Királyság fővárosa, amelyet a hagyomány szerint 7 király irányított. Később kialakult a Római Köztársaság, de a birodalom a legnagyobb sikereket a császárság korában érte el. A nagy iramú fejlődést elsősorban katonai hódításaiknak és a kereskedelemnek köszönhették, de az is segített nekik, hogy átvették szomszédos népek kultúráit, mint pl. az etruszkok vagy a görögök. Egészen i.e. 386-ig Róma nem volt áldozata egy nép támadásának sem, hiszen ekkor a kelták elfoglalták a várost. (Még ugyanabban az évben visszafoglalták a rómaiak).
Róma dominanciája kiterjedt egész Európára és a Földközi-tenger partjaira is, miközben a népessége meghaladta az 1 millió főt. Majdnem 1000 évig Róma volt a legjelentősebb, leggazdagabb, és legnagyobb városa a „Nyugati világnak”. De a bukás után más városok vették át a szerepét, eleinte Milánó, és Ravenna, majd a keleti főváros, Konstantinápoly.
Róma (Foto: flickr by cuellar)
A birodalom bukása és a középkor
I. Constantinus császár uralkodása alatt Róma érsekének nemcsak politikai, hanem vallási fontossága is nőtt. Végül is úgy lett ismert, hogy a Pápa, és Rómába helyezte át a katolikus egyház központját. A Nyugat-Római Birodalom bukása után Róma egyszer Bizánc, és egyszer pedig a fosztogató germán barbárok kezében volt. Lakossága mindössze 20 000 volt a kora középkorban. 756-ban a frank király, Kis Pippin azt ítélte, hogy Róma ideiglenesen a pápa hatásköréhez tartozik, majd ezt kiterjesztette a körbevevő településekre is, megalapítva ezzel a Pápai Államot.
Róma maradt a Pápai Állam fővárosa egészen 1870-ig, amikor az Olasz Királyság része lett. A város lett a világ egyik legfőbb zarándoklati helye a középkorban, továbbá ebben a városban zajlottak a pápaság és a Nyugat-Római Birodalom legfőbb küzdelmei. Róma több évszázadig megőrizte a „szent város” nevet, annak ellenére, hogy 1309-ben áthelyezték a pápa székhelyét Avignonba, a francia kisvárosba. Mivel többé már nem képviselt nagy politikai erőket, a város a reneszánsz és a barokk korszak alatt egy kulturális és művészeti közösségé vált.
Róma (Foto: flickr by Rickydavid)
17.-19. század
A népesség ismét elérte a 100 000 főt a 17. század alatt, de Róma is így le volt maradva a többi európai főváros mögött, azonban a 19. század zűrzavaros időszakaiban Róma „behozta lemaradását”. A város lett az „olasz egyesítés” reményének központja, majd 1870-ben királyi csapatok vonultak be Rómába, és kikiáltották az újonnan egyesült Olaszországot 1871-ben. A fővárosa Róma lett.
Róma (Foto: flickr by Giampaolo Macorig)
20. század
A sikeres I. világháború után, Róma lakossága szemtanúja lehetett az Olaszországban megjelenő fasizmus kialakulásának. 1922-ben fasiszta csapatok vonultak be a fővárosba, amelynek vezetője Benito Mussolini volt. Mussolini új államot hozott létre, bekebelezett több afrikai országot is. Még ugyanebben az évben a náci németekkel szövetséget kötöttek. Ebben a periódusban 212 000-ről 1 000 000-ra nőtt a lakosság száma, de a II. világháborúban Róma nagy veszteséget szenvedett mind a názi németektől és mind a szövetséges haderőktől.
A háború után Róma volt az a város, amely leghamarabb elkezdte a modernizációt, és az újjáépítéseket. Az 50-es, 60-as években egyre vonzóbbá vált a turisták számára, úgy is emlegették, hogy „la dolce vita”, azaz „édes élet”. 1980 körül 2 800 000 lakosa volt Rómának, azonban az elkövetkezendő években ez a szám csökkent, hiszen egyre többen gondolták úgy, hogy elköltöznek a környékbeli településekre.
A legenda szerint Rómát egy ikerpár alapította i.e. 753-ban, és építészeti bizonyítékok vannak arra, hogy Róma egy pásztortelepülésből vált nagy méretűvé. Azt mondják, hogy a mai Forum Romanum területén helyezkedett el, és i.e. 8. században lett város. Hamarosan Róma lett a Római Királyság fővárosa, amelyet a hagyomány szerint 7 király irányított. Később kialakult a Római Köztársaság, de a birodalom a legnagyobb sikereket a császárság korában érte el. A nagy iramú fejlődést elsősorban katonai hódításaiknak és a kereskedelemnek köszönhették, de az is segített nekik, hogy átvették szomszédos népek kultúráit, mint pl. az etruszkok vagy a görögök. Egészen i.e. 386-ig Róma nem volt áldozata egy nép támadásának sem, hiszen ekkor a kelták elfoglalták a várost. (Még ugyanabban az évben visszafoglalták a rómaiak).
Róma dominanciája kiterjedt egész Európára és a Földközi-tenger partjaira is, miközben a népessége meghaladta az 1 millió főt. Majdnem 1000 évig Róma volt a legjelentősebb, leggazdagabb, és legnagyobb városa a „Nyugati világnak”. De a bukás után más városok vették át a szerepét, eleinte Milánó, és Ravenna, majd a keleti főváros, Konstantinápoly.
Róma (Foto: flickr by cuellar)
A birodalom bukása és a középkor
I. Constantinus császár uralkodása alatt Róma érsekének nemcsak politikai, hanem vallási fontossága is nőtt. Végül is úgy lett ismert, hogy a Pápa, és Rómába helyezte át a katolikus egyház központját. A Nyugat-Római Birodalom bukása után Róma egyszer Bizánc, és egyszer pedig a fosztogató germán barbárok kezében volt. Lakossága mindössze 20 000 volt a kora középkorban. 756-ban a frank király, Kis Pippin azt ítélte, hogy Róma ideiglenesen a pápa hatásköréhez tartozik, majd ezt kiterjesztette a körbevevő településekre is, megalapítva ezzel a Pápai Államot.
Róma maradt a Pápai Állam fővárosa egészen 1870-ig, amikor az Olasz Királyság része lett. A város lett a világ egyik legfőbb zarándoklati helye a középkorban, továbbá ebben a városban zajlottak a pápaság és a Nyugat-Római Birodalom legfőbb küzdelmei. Róma több évszázadig megőrizte a „szent város” nevet, annak ellenére, hogy 1309-ben áthelyezték a pápa székhelyét Avignonba, a francia kisvárosba. Mivel többé már nem képviselt nagy politikai erőket, a város a reneszánsz és a barokk korszak alatt egy kulturális és művészeti közösségé vált.
Róma (Foto: flickr by Rickydavid)
17.-19. század
A népesség ismét elérte a 100 000 főt a 17. század alatt, de Róma is így le volt maradva a többi európai főváros mögött, azonban a 19. század zűrzavaros időszakaiban Róma „behozta lemaradását”. A város lett az „olasz egyesítés” reményének központja, majd 1870-ben királyi csapatok vonultak be Rómába, és kikiáltották az újonnan egyesült Olaszországot 1871-ben. A fővárosa Róma lett.
Róma (Foto: flickr by Giampaolo Macorig)
20. század
A sikeres I. világháború után, Róma lakossága szemtanúja lehetett az Olaszországban megjelenő fasizmus kialakulásának. 1922-ben fasiszta csapatok vonultak be a fővárosba, amelynek vezetője Benito Mussolini volt. Mussolini új államot hozott létre, bekebelezett több afrikai országot is. Még ugyanebben az évben a náci németekkel szövetséget kötöttek. Ebben a periódusban 212 000-ről 1 000 000-ra nőtt a lakosság száma, de a II. világháborúban Róma nagy veszteséget szenvedett mind a názi németektől és mind a szövetséges haderőktől.
A háború után Róma volt az a város, amely leghamarabb elkezdte a modernizációt, és az újjáépítéseket. Az 50-es, 60-as években egyre vonzóbbá vált a turisták számára, úgy is emlegették, hogy „la dolce vita”, azaz „édes élet”. 1980 körül 2 800 000 lakosa volt Rómának, azonban az elkövetkezendő években ez a szám csökkent, hiszen egyre többen gondolták úgy, hogy elköltöznek a környékbeli településekre.